Az előző bejegyzéshez kapcsolódóan fontos megismerkednünk a prebiotikumokkal is, hiszen nélkülözhetetlenek az emésztőrendszerünkben élő baktériumok számára.🏆

A prebiotikumok nem emészthető rostanyagok, melyekre nem hatnak az emésztőrendszer felső szakaszának emésztőenzimei (gyomorsav, hasnyálmirigy enzimek stb.), ezért változatlan formában jutnak a vastagbélbe, ahol táplálékként szolgálnak a probiotikus baktériumok számára.
Fő képviselőik az oligoszacharidok (pl. az inulin, a laktulóz, a fructo-oligoszacharid és a galacto-oligoszacharid), melyek megtalálhatók a hagymafélékben, articsókában, zabpehelyben, búzában, érett sajtokban, hüvelyesekben, káposztafélékben, banánban. 🍌🧀🥗

Bár a tej nem tartalmaz rostforrást, mégis a benne lévő laktulóz prebiotikumként szolgál. 👌A bélbaktériumok hatására tejsav, ecetsav, metán és hidrogéngáz keletkezik belőle. Ilyenkor megváltozik a vastagbél pH-ja, savanyú irányba tolódik, ami az ozmotikus nyomás növekedéséhez vezet, melynek hatására fokozódik a perisztaltika és emelkedik a széklet víztartalma.

Mindent összevetve kiemelt szerepe van a gyümölcsöknek, zöldségeknek és a gabonaféléknek is a bélflóránk megfelelő működésében. Ajánlott több étkezésre elosztva fogyasztani a rostokat, és a tűréshatárunknak megfelelő mennyiségben. Ha sok ballasztanyagot fogyasztunk egyszerre, az megnövelheti a bélgázképződés mértékét, ami már puffadáshoz vezethet, hasi fájdalmakat, görcsöket okozva.

Amit ne felejtsünk: minden prebiotikum rost, de nem minden rost prebiotikum.😉😊

Vélemény, hozzászólás?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás